Bocs, hogy összeszakmázom itt a lelki (vagy hát) életet, nem is szokásom, meg hát nem vagyok én Folyóméter blog , mármint nem én vagyok. Tényleg.
Ez azonban túlságosan szemet szúrt:
"De viszi elõre az a rutin, hogy ott áll a közönség elõtt, és többé-kevésbé bepróbált szöveget mond." Még mindig a fõhõsrõl van szó?
Bõvebben ld. kifejezetten rosszmájú és tiszteletlen recenziómban a szeptemberi Palócföldben.
