Egy végtelenül szadista feladat értelmében a mai kommunikációszemináriumon csapatostul kellett esszét írnunk. Ennek eredményeképp egy feltehetően szibériai kislányt ábrázoló kép kapcsán egy nagyrabecsült, intelligenciabajnok kolleginám a következő bekezdést vetette papírra (fettel), mire szerénységem, illetve a harmadik illető a következő bekezdéseket (kurzivval illetve normállal) illesztettük hozzá. Vujdtsdtsdgsfdhgsf Tvrtko riportja következik a pokol legpoklából.
Eltaszít vagy odahív?
Esszé az Oroszországban élő kisgyermekek világáról
A világ nem volt mindig olyan mint most. Ma már nem csak megszületni nehéz a gyerekek nagy részének, van, akinek az se – gondolok itt a vészhelyzet nélküli, előte megrendelt császármetszésre. Legalábbis a fejlett, „civilizált” országokban. Nem beszélünk persze az afrikai, dél-amerikai helyzetről, a román nyomorúságról és a ma már nem létező Szovjetúnióról. A helyén létrejövő utódállamok – többek közt Oroszország – gyermekeinek sorsa korántsem ennyire rózsás. Nagy valószínűséggel egész életüket a hideg szobában szobában, éhségben, szegénységben élik le. Már ha felnőnek… Az esszémben az ő sanyarú sorsukra kívánom felhívni a figyelmet, rádöbbentve ezzel az olvasót, hogy a világ mégsem olyan csodás.
Bár nem köztudott, mégis figyelembeveendő információ, hogy úgy hallottam egy közelu rokonomtól, miszerint az orosz lakosság 95%-a nemhogy nem mos kezet, hanem válogatott állati zsiradékból és egyéb testnedvekből erjesztett kenőcsöt használ testének megfelelő koszossági szinten tartásához. Állítólag egyes barbár falvakban (ld. Moszkva, Szentpétervár stb. több városnevet nem tudok) máig megeszik a gyerekeket, mi több, nyersen!!! Az oroszok 115%-a alkoholista, ezek 118%-a kábítószerfogyasztó és rendszeresen megnemierőszakolja a feleségét és a kutyáját – már ha a kettő épp nem ugyanaz. Az oroszok (továbbiakban muszkák) olyan lények, akiknél az elsődleges nemi jelleg híján csak találomra osztható fel az alkalmi férfi-női szerepkör. Ezek a siralmas állapotok a Szovjetúnióban csak annyiban voltak mások, hogy akkoriban az embereknek nem is volt arcuk, pusztán a hátsó felükre (ceruza híján) szénnel rajzolt alkalmi szem és száj jelentette főbb vonásaikat. A gyerekeket a sztálini időkben lábzsámolynak, illetve ipari fűtőeszköznek használták és bár ez a gyakorlat már nincs szokásban a nagyjábóli civilizálódás (1989) óta, a gyermekek orvosi vizsgálatra levett véréből mind a mai napig (!!!) pálinkát főznek, legalábbis, ha jól értettem a Cartoon Network mellett szóló rádióadást. A kisdedektől már négyéves korukban elkobozza az orrukat a KGB és értékesíti a hasonlóan elmaradott és civilizálatlan kínai piacon. A pokolból – látszólag – nincs kiút. De mit tehetünk ezügyben mi?
A megoldás valószínüleg a visszatérés a barnaszén-bányászáshoz. Az oroszokat az Ég is a bányába teremtette, ez lerí minden vonásukról, mozdulatukról, gesztusaikról. Ha egy értelmes hadászati vezető lerohanná Oroszországot és leküldené az embereket a bányába, minden megoldódna. Hiszen ott nem látszik semmi.
