Sir Wrigghington Laci Gyök Három:
Lillára
"Lillám, mondod, mint a tavasz szele oly csapodár vagy
Úgy enyelegsz, szemezel minden kannal, ki feléd néz,
Mintha a napba tekinteni volna kizárt, de terád nem,
Sőt, csak bájaidat szemlélni szabadna a földön.
Épülj hát kicsi lyány a szavamból: nézzenek is meg
Jól, míg megtehetik, gyönyörű nem léssz te sokáig."
Íme hát Sir Wrigghington Laci Gyök Három legújabb verse, mellyel immáron több hónapos alkotói válságából tér vissza csak és kizárólag az Ilyen beteg blog lelkes olvasóinak örömére. A vers egy interteksztuális ( vagy hogy a szerzőt idézzük: "interszekszualista" ) alkotás, melynek igazi különlegessége, hogy az elejét ( " ) és a végét ( " ) kivéve a szerző nem is Sir Wrigghington Laci Gyök Három, hanem Flavius Slavonius, XV. századi humanista szerző, Janus Pannonius költőbarátja, méghozzá a kiváló Csorba Győző fordításában. Az így új szövegkonteksztusba kerülő hatsoros epigramma érdekessége azonban nyilvánvalóan az a rész ( a vers keretes szerkezetét megadó, nyitányként és zárásként is megjelenő refrén ), amelyet Sir Wrigghington Laci Gyök Három költött hozzá. A refrén, mely egészen új dimenziókba helyezi a majd' hatszáz éves művet, egészen virtuóz verselésű, mind a kor reneszánsz-humanista poétikai hagyományaihoz, mind napjaink modern korának elvásáraihoz igazodik, poétikai és ideológiai értelemben is. " " ", ahogy Sir Wrigghington Laci Gyök Három írja. Érdekes megfigyelni a két aposztrof ( ' és ' ) közötti szimmetriát. A két költői kép hasonlósága és párhuzama a reneszánsz kor ( és azon túlmutatóan egyben az antik aránymetszés ) teljesség-tökéletességvágyának egy mindmáig leíratlan, tökéletes kifejezése. Ahogy Sir Laci egyik méltatója az ÉS múltheti számában megjegyezte: "Gyök Három végre megtalálta azt, amit az emberiség ezredévek óta kutat: a tökéletes rímet. Bár mindeddig itt volt az orrunk előtt, senkinek sem tűnt fel, hogy az idézőjel metrikai és esztétikai értelemben is tökéletes trópus, mindazonáltal fokozhatatlan formai szimilitásából fakadóan egyben a tökéletes rím is. Sir Wrigghington Laci Gyök Három bár eddig is korunk megkérdőjelezhetetlenül legnagyobb költője volt, most egyértelműen felnőtt önmagához." ( Eszté Tamás, ÉS, LII/10 )
