Sir Wrigghington Laci Gyök Három:
Töredék Encsinek
Látod Ecsi drágám nem kell félned a ronda csajtól akit Csaba rám akar sózni
mert ő mint azt már az előbb is mondtam ronda ide kéne egy rím mondjuk póni
na szal tudod hogy nagyon szeretlek téged és semmilyen ronda csaj nem állhat közénk
mert te azér cuki vagy mégha sotés is jó bazmeg fáradt vagyok hagyjuk már ezt a rímes szarságot a p
Ez a megrendítően szép négy sor az egyetlen töredék, ami Sir Wrigghington Laci Gyök Háromtól ránk maradt, mivel a többi versét be is fejezte. Láthatjuk, hogy A Lírai Egyes Szám Első Személy szándékoltan hagyta versét befejezetlenül mivel vagy egy a szótár által durva stílusminősítéssel illetett szó, vagy a pajta szó követezett volna a versben, amiről a szerző saját bevallása szerint nem tudja, hogy milyen jé. (Lyé?) Mi ugyan tudjuk, de nem rondítjuk össze a vers emelkedett pátoszát azzal, hogy ezt a szerzőnek - aki amúgy teljesen független A Költeményben Egyes Szám Első Személyben Megszólaló Lírai Éntől - is eláruljuk. Ha alaposan tanulmányozzuk a sorokat, feltűnhet, milyen természetességgel kelti a szerző a fantáziátlanság látszatát, mintha valóban nem lenne mit mondania versében, pedig... Pedig van, legalábbis azt feltételezzük. Ugyanis egy laikus számára is feltűnhet, hogyha a vers szavait betűszámuk és szótagszámuk alapján egyszerre növekvő és csökkenő sorba rakjuk és az így kapott új szórend szavainak harmadik betűit a nekik az ábécében elfoglalt helyük szerinti számhoz legközelebbi pírmszámmal helyettesítjük és azokat egy egyszerű harmadfokú függvénnyel a hindu ábécé és Horváth Rozi 1978-as szakácskönyvének második kiadása alapján visszakódoljuk, a következő (a vers mélyebb értelmére rávilágító üzenetet kapjuk):
"BLÓH BLÓH JÖN A NAGY MORMOTA KREDENC TE LÓ MIT KERESEK AZ AKVÁRIUM ORRLYUKAMBAN EZ MOST MIJEN JÉ KISLAPÁT KISVAKOND DETRONIZÁCIÓ"
Nem lehet sírás nélkül olvasni. Túl megható.
