Sir Wrigghington Laci Gyök Három:
Békén
Te egy annyira helyes lány vagy
hogy aránylag tök kevésszer kívánom, hogy békén hagyj
meg egész jól lehet veled dumálni néha és jó tudni
hogy hasonlóan jól lehet még ... sétálni is
de közben most hallom emesenen hogy valami másik fószerrel kavarsz
de ez ajánlom hogy ne legyen igaz hacsak nem halva ébredni akarsz
na látod ez egy inverz szórend volt
de te ezt nem nagyon érted mivel lúzer sotés vagy de én ennek ellenére szeretlek szal nem gond
Mint látható, Sir Wriggington Laci Gyök Három ismét egy hosszabb formátumú verset alkotott, melyben immáron nemcsak az önfeledt, szabad szerelem idillikus hangjai csendülnek fel, hanem romantikus disszonanciaként felüti fejét a kétség, töprengés, féltékenység és az emesen is. A vers csúcspontján a költő mintha csak plasztikusan éreztetni kívánná a lelkét nyomó teher kimondhatatlanságát, megcseréli a helyes szórendet és úgy tesz, mintha nem tudna helyesen beszélni, holott tud ő, csak úgy nem rímel. A költeményben ábrázolt heves, rapszódikus szerelmi cívódások végül az emberi megértést és humanista összetartozást sugalló lezárásban oldódnak fel, melyben a költői én bár felrója barátnőjének, hogy a Sotéra jár, ahova csak köztudottan nagy cickányok, azonban a lírai én bölcs és szeretetteljes filozófikus gondolatmenetének végén mégis úgy dönt hogy szereti szíve választottját ("de én ennek ellenére szeretlek szal nem gond"). (Más elemzásek szerint, amiket nem én írtam, tehát nem jók a költő egyszerűen nem vette be a gyógyszerét, ám ezt nem nehéz megcáfolni, mivel ha nem veszi be nem tud írni és sárga cápákat se lát a szekrény fölött repülni.)
