Na akkor egy Dumas-fordítás, kezdem az eredetivel:

"Chapitre XXV
Le boulanger François

Nous n'essayerons pas de dire comment s'écoula cette nuit pour les deux femmes.
A neuf heures du matin, seulement, nous retrouverons la reine, les yeux rougis par les larmes, les joues pâlies par l'insomnie. A huit heures, c'est-à- dire au jour presque naissant – car on en était à cette triste période de l'année où les journées sont courtes et sombres, – à huit heures, elle avait quitté le lit où elle avait en vain cherché le repos pendant les premières heures de la nuit, et où, pendant les dernières, elle n'avait trouvé qu'un sommeil fiévreux et agité.
Depuis quelques instants, quoique, d'après l'ordre donné, personne n'osât entrer dans sa chambre, elle entendait, autour de son appartement, ces allées et venues, ces bruits soudains et ces rumeurs prolongées, qui annoncent que quelque chose d'insolite se passe à l'extérieur.
Ce fut à ce moment que, la toilette de la reine achevée, la pendule sonna neuf heures. "

(http://www.dumaspere.com/pages/biblio/chapitre.php?lid=r15&cid=26)

Na most én:

Tizenötödik fejezet a pék franciaország

Nem mi úgy olvasunk vagy írunk ahogy az iskola ezen az estén két nővel. Reggel kilenc órakor csak mi visszataláltuk a Rajnát, a szemeink pirosodtak a lármától és a játékok pálltak a kialvatlanságtól. Nyolc óra mondja  majdnem ma termőképesség - hiszen a valaki nem lehet az szomorú időszaka az évnek ahol a napszakok rövidek és komorak - nyolc órakor neki volt kiürítve az ágya ahol ő volt hiába kereste az energia-visszanyerést mialatt az első órák az éjszakából, és hol, benne az utolsókban, neki nem volt kereste ahogy egy alvás lázas és izmos.

Mióta valamik pillanatok noha utána elrendezés tette, ember nem osât* lépett bele a szobába ő szórakozott benne a lakásában, a menések és jövések, a zajok hirtelenek és a szóbeszédek meghosszabbodottak akik bejelentették, hogy valami rendkívüli módon megtörtént a külső részben.

Ez a fut** ebben a percben ami, a vécé ami a Rajna bevégzettsége az inga csengete vala*** kilenc óra.

* és **= ezeket a szavakat nem tudtam még én se.

***= irodalmi múlt

Íme ez a modern művészet.